KÖSZÖNTJÜK

ORTAHÁZA KÖZSÉG

HONLAPJÁN


TÖRTÉNET


Ortaháza Zala megye délnyugati részén a Berek- és Cserta patakok völgyének találkozásánál található.  15 km-re Lentitől, Páka és Gutorfölde közti országút mellett.
Első ismert írásos említése 1389-ből való. Ekkor az Ákos család birtoka volt e terület. 1524-től 1644-ig  a Bánffy család birtoka. A család kihalása után a birtok a Nádasdy családra szállt. Amikor Nádasdy  Ferenc országbírót 1671-ben a Wesselényi féle összeesküvésben való részvételért lefejezték, birtokait  elkobozták, azok a kincstárra szálltak.1664 táján a portázó törökök a falut feldúlták, ami következében  a falu elnéptelenedett. Ortaháza „megszállítására” Pál nádor fia, Gábor főispán adott ki megszállító  levelet 1695-ben Czigány Gergelynek. Az 1770-es katonai összeírásból részletes adatok találhatók a  faluról:Az összeírt családok száma 13, 105 személy fizet adót.A falunak 1783-tól van saját temetője.  1793-ban a lakosság létszáma 126 fő. 1802-ben már 148-an lakják a  jobb gazdasági feltételek hatására.

KEZDŐLAP
AKTUÁLIS
ÖNKORMÁNYZAT
E-MAGYARORSZÁG
TÖRTÉNET
GALÉRIA

KÖNYVTÁR
KAPCSOLAT
 

A forradalmi mozgolódás szele ide is elért. A falu lakói megsokallva az uradalomnak fizetett  természetbeni szolgáltatások mértékét, a környezetükben lévő falvakkal: Páka, Zebecke, Kissziget,  Csömödér, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc és Tolmács lakóival együtt megtagadták  az  irtásföldjeik után járó tized, és hegyvám megfizetését.
A szabadságharcban 6 fő vett részt.
A XIX.sz. második feléről nincsenek adatok. Az I. világháborúban 9 fő vesztette életét.1928.06 13- án  megalakult a Levente Egyesület. Elnöke: Kovács József, alelnök:Czigány Pál, pénztárnok:Dömötör  József, jegyző:Parti János, leventeoktató:Belső József. Szeptember 1-én megkezdődött a tanítás a falu  1926-28 közt épült római katolikus iskolájában.
Az 1930-as évek második felében a térségben megkezdődtek az olaj utáni kutatások. 1937. december  16-án az első magyar olajvonat elindult Ortaházáról Budapestre. A falu a II. világháborúból is kivette  részét, 18-an  hősi halált haltak.
1945 mozgalmas volt a falu életében. Folyt a finomító építése. A német hadvezetés mindent elkövetett,  hogy az olajvidéket, így Ortaházát és környékét minél tovább tartani tudja. A falu április 3-án szabadult  fel. Megkezdődött a romok eltakarítása, a vasút helyreállítása.
Az 1949. évi népszámlálás adatai alapján tudjuk, hogy a község területe 715 hektár.
Lakóinak száma  352 fő.
A községben 1959 és 1990 között a következő fontos esemény és beruházás valósult meg:

A termelőszövetkezet megalakulása: 1959 december 13.
A község villamosítása: 1960
Tűzoltószertár építése: 1961
ÁFÉSZ vegyesbolt építése: 1966
Autóbuszváró építése: 1970
Vezetékes ivóvíz: 1988
A rendszerváltás után Pákával, Kányavárral és Pördeföldével közösen körjegyzőséget hoztak létre,  Páka székhellyel.
Telefonhálózat: 1991
Kábeltelevízió: 1991
Szennyvízrendszer kiépítése: 1994
Vezetékes földgáz: 2001

(Kivonat - Molnár László: Ortaháza története)